Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a magyar vallásszabadság védelmezője

Bethlen Gábor Erdély protestáns fejedelme 400 évvel ezelőtt 1622. június 4-én iktatta törvénybe az anabaptisták vallásszabadságát és hirdette ki Kolozsváron, a Szt. Mihály katedrálisban megtartott magyar rendi országgyűlésen ezt a határozatot.

Ezzel a rendelkezéssel az erdélyi anabaptisták adó és vámkedvezményben részesültek és a korábban Tordán vallásuk szabad gyakorlását biztosító, törvényesen védelmezett felekezetek sorába emelte. Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mi lehetett az erdélyi magyar protestáns felekezetek különböző – lutheri, kálvini, szervéti – irányzata között az anabaptista tanok gyors terjedésének a hátterében.

Tudnunk kell azt a történelmi tényt, hogy 1570-ben került kiadásra magyar nyelven Heltai Gáspár protestáns lelkipásztor kolozsvári nyomdájában a „Könyvecske az igaz keresztyén keresztségről” című 140 oldalas, flamand (holland) anabaptista hittudósok által összeállított hitvédelmi teológiai mű. Ezt a nyomtatásban ismeretlen példányszámban megjelentett bibliai tanítást Erdély-szerte terjesztették a reformáció akkori hívei. A hitvalló keresztséget hirdető reformmozgalom folyamatos növekedése vezethetett 40 évvel később, Bethlen Gábor fejedelemsége idején az anabaptisták törvényes elismeréséhez is. Kultúrtörténeti érdekességként jegyzem meg, hogy a „Könyvecske…” magyar nyelvű kolozsvári (1570) kiadása húsz évvel előzte meg a Károli Gáspár által Vizsolyban (1590) nyomtatott magyar nyelvű teljes Biblia kiadását. Ha a két mű szövegképét, betűszerkezetét és magyar nyelvezetét összehasonlítjuk sok érdekes azonosságot figyelhetünk meg a két alkotás között.

Nem feledkezhetünk meg ebben az esztendőben Bethlen Gábornak a magyar és az európai történelemben játszott rendkívüli szerepéről sem. Ebben az esztendőben emlékezünk meg ugyanis arról a 400 évvel ezelőtti magyar kultúrtörténeti eseményről, hogy felismerve a magyar anyanyelvi oktatás fontosságát, a fejedelem 1622-ben alapította meg Gyulafehérváron a később róla elnevezett Bethlen Gábor Kollégiumot, amely csaknem fél évszázaddal később – az akkori tatárdúlást követően – költözött Nagyenyedre.

Bethlen Gábor protestáns fejedelem vezérige ez volt: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Soli Deo Gloria!

Dr. Mészáros Kálmán

egyháztörténész

a BTA rektora