A szentírási közös úton – Szeretet, egység, nemzeti összetartozás címmel szervezett konferenciát – keresztény felekezetek és zsidó közösségek képviselőinek jelenlétében – a Magyarhoni Zsidó Imaegylet és a Barankovics Izraelita Műhely március 22-én Kecskeméten…
Zsidók és keresztények együtt, szeretetben, egységben
A szentírási közös úton – Szeretet, egység, nemzeti összetartozás címmel szervezett konferenciát – keresztény felekezetek és zsidó közösségek képviselőinek jelenlétében – a Magyarhoni Zsidó Imaegylet és a Barankovics Izraelita Műhely március 22-én Kecskeméten. Az alkalom során egy hasonló című nyilatkozatot is kiadtak. Ezt evangélikus részről Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke látta el kézjegyével. Az egyházvezető előadással is szolgált, csakúgy, mint Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitka.
A megnyitót a helyi zsidó hitközség imatermében tartották, mások mellett politikusok részvételével: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere videóüzenetben, Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Salacz László országgyűlési képviselő és Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét megyei jogú város alpolgármestere személyesen üdvözölte az egybegyűlteket. Rajtuk kívül Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Csoportjának elnöke mondott még köszöntőbeszédet.
Az előadásokkal már a református kollégium dísztermében folytatódott a program. Az egyházak magas rangú képviselői – így a már említettek mellett Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke, Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház korábbi elnöke, a Baptista Teológiai Akadémia rektora és Róna Tamás főrabbi, a konferenciát szervező Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke –, valamint Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szólalt fel.
Közös teherhordozásra, egymás felé forduló, egymást hordozó szeretetre van szükség – emelte ki előadásában Pál apostol (Gal 6,2) nyomán Kondor Péter. Összetartozásunknak azonban nem elsősorban célja, hanem sokkal inkább oka van: „Ahhoz, hogy a szívünk meginduljon, előbb történnie kell valaminek velünk, bennünk: a Jóteremtő részesít minket a jótéteményében, és ebből fakad aztán az egymás terhét hordozni tudó és akaró lelkület” – fogalmazott a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke. Hozzátette: fontos, hogy ez ne kényszerűség legyen, hanem belülről fakadó önkéntes, szeretetteljes vállalást jelentsen. A másik segítését, a közösség építését az ember legnagyobb kiváltságának és méltóságának nevezte, amely meggazdagítja az életet. „A másik terhének hordozása nem pillanatnyi aktus, hanem folyamatos cselekvés. Ide tartozik minden olyan gesztus, amiből a másik megérzi, hogy a sorsa nem közömbös a számunkra” – mondta Kondor Péter.
Az első századok mártírjainak történeteit olvasva megremeghet a szívünk, hogy máglyára hurcolták a keresztényeket, ha Bibliát találtak náluk – idézte fel előadásában Fischl Vilmos evangélikus lelkész. Vajon nekünk is olyan drága olvasmányunk, napi lelki táplálékunk-e a Szentírás, mint volt nekik? – tette fel egyúttal a kérdést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Közös feladatunkról szólva később így fogalmazott: Isten országát kell megvalósítanunk, és akkor nem kell félnünk az ördögtől, az életünkben mindent összevissza dobálni akaró sátántól sem. Egyúttal azonban arra is figyelmeztetett: a diabolosz „nem azokat a családokat látogatja meg, ahol már rossz a hangulat, ahol gyűlölik egymást, hiszen ott már elvégezte a munkáját. Oda megy, ahol még jelen van Isten és a szeretet, és ott próbál kísérteni”.
Balog Zoltán református püspök arról szólt, hogy „mindenki ahhoz tartozik, akinek a képe van rajta”. Isten a saját képmására teremtett bennünket. Ha teljesen az övé, az egyetlen legfőbb királyé vagyunk, akkor a „kiskirályok” nem tudnak befolyásolni minket, és akkor szabad emberekként működhetünk együtt a nemzet jólétén munkálkodókkal, mert a nemzet is Isten tulajdona, teremtménye.
Róna Tamás főrabbi az előadásában előbb az igaz emberek archetípusairól – a bölcs tanítványokról, az igazakról és a jámborokról – beszélt, majd az alkalom fő szervezőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy a kegyetlen pusztítás ellen közös fellépésre, bátor kiállásra, hitünk megvallására van szükség, és ehhez az Örökkévalóból és egymásból meríthetünk erőt. Hangsúlyozta azt is, hogy a neológ zsidóság a magyar nemzet részének tekinti önmagát, és keresi, hogyan tudja szolgálni a nemzet javát.
A közös nyilatkozatban az aláírók – a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járva – egyebek mellett elítélik a kegyetlenséget és a kirekesztést, hangsúlyozzák az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét, felhívják a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes magatartás beláthatatlan következményeire. Nélkülözhetetlennek tartják továbbá a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, és feladatuknak tekintik, hogy a hívő emberek, hívő családok, vallási közösségek értékrendjeikkel járuljanak hozzá a társadalom építéséhez. Emellett kiállnak a nemzet egysége, a vallásos értékrend elfogadottságának növelése, a zsidók és a keresztények között testvéri együttgondolkodás mellett. (A nyilatkozat teljes terjedelmében megtalálható a www.zsima.hu oldalon. – A szerk.)A délutáni kerekasztal-beszélgetés résztvevői többek között arról fejtették ki gondolataikat, hogy szerintük milyen módon politizál(hat) az egyház, és az egyén személyes meggyőződése meddig számít magánügynek, mikortól válik közüggyé.
Szerző: Vitális Judit
Fotó: zsima.hu; Petőfi Népe / Bús Csaba
Forrás: https://www.evangelikus.hu/…/az-iras-osszekot-zsidok-es…
NYILATKOZAT
A Szentírási Közös úton
Szeretet, Egység, Nemzeti összetartozás
Felismerve,
- hogy a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járunk;
- hogy ez az út az ezredéves közös – néha fájdalmas – múltból, az új lehetőségeket nyújtó jelenen át, a remélt békés jövő felé visz;Figyelembe véve,
- hogy a Jóteremtő szándéka szerint közös birtokosai vagyunk e teremtett világnak, jó gazdaként felelősek vagyunk érte és testvérként egymásért, közös a jövőnk, és osztozunk az együttélés felelősségében;
- hogy az emberi méltóság az alapvető emberi jogok, és a vallásszabadság minden ember elidegeníthetetlen joga;
Közös elhatározással kijelentjük, hogy
- határozottan elítélünk minden pusztítást és kegyetlenséget, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés – különösen a keresztyénellenesség, az antiszemitizmus – valamennyi nyílt vagy burkolt megjelenési formáját; megerősítve, hogy az emberiség elleni elévülhetetlen bűnök – mindenek előtt a fasizmus és a kommunizmus bűntettei – nem merülhetnek a feledés homályába, ahogy a jót, úgy az emberellenes történéseket is meg kell tanítanunk az utánunk következő nemzedékeknek, mert csak így érhetjük el, hogy azok ne ismétlődhessenek;
- ezért a társadalom különböző fórumain hangsúlyozzuk az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét, felhívjuk a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes, a mindennapok kritikus kérdéseit figyelmen kívül hagyó magatartás beláthatatlan következményeire;
- nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának szünet nélküli fenntartását, művelését;
- feladatunknak tekintjük, hogy a hívő emberek – hívő családok – hívő közösségek élete, mindennapi munkája a társadalmi jelenségek megértésére irányuló etikai érvrendszere széles körben ismertté váljék, hozzájárulva az emberi közösség békéjéhez és az egyes ember értékrendjéhez;
- óva intünk az erőszakos szekularizáció és a vallási közömbösség eszményítésétől, amelynek egyre növekvő káros hatása van Európa országaiban, ezért feladatunknak valljuk, hogy a vallási közösségeink értékrendjeikkel járuljanak hozzá társadalmunk építéséhez;
- emlékeztetünk annak fontosságára, hogy az európai vallási közösségek közös tapasztalatukra hagyatkozva, a vallások alapvető erkölcsi jó figyelembevételével építsék a kontinens jövőjét;
- valljuk vallási meggyőződésünket a szekuláris és a hitét vesztett, önzésre alapozott világban az önkéntes jóság cselekedeteivel és a szeretetből fakadó őszinte beszéd, barátság és tisztelet elsőbbségét az emberek közti kapcsolatokban;
- kiállunk a nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadottságának növelése, a határokon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása, a zsidók és a keresztények közötti testvéri együttgondolkodás mellett.
Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását!
Kecskemét, 2022. március 22. / 5782. Ádár II. hónap 19. napja
- Balogh Zoltán, Református püspök, Zsinat lelkészi elnöke
- Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi Püspökség püspöke
- Dr. Lomnici Zoltán, Emberi Méltóság Tanács elnöke
- Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti érsek
- Kocsis Fülöp, Görögkatolikus metropolita
- Dr. Mészáros Kálmán, Baptista lelkipásztor, rektor
- Dr. Feldmájer Péter, Mazsihisz Közép-Magyarország Területi Csoport elnöke
- Kondor Péter, Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke elnöke
- Prof. Dr. Róna Tamás, főrabbi, Magyarhoni Zsidó Imaegylet
- Dr. Fischl Vilmos, Evangélikus lelkész, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára
- Dr. Korzenszky Richard, Bencés atya Tihany Bencés Apátság nyug. perjele
- Varga Nándor Református elnöklelkész
- Weisz Péter, Barankovics István Izraelita Műhely elnöke
- Papp János, Magyarországi Baptista Egyház elnöke, lelkész
















